FrissítésSúgó

Dashie

2014.07.28. 15:27 -

A legkülső falon belül lévő aprócska falu. Itt elég szegényes az élet, a tehetősebbek inkább más helyekre költöznek, lehetőleg minél közelebb a központhoz és a biztonsághoz.. Az itt élők közül sokan mennek katonának a kevés munkalehetőség vagy családuk elvesztése miatt. Akik dolgoznak, azok is többnyire kisebb boltokban, a postán, vagy az áttört fal visszaállításán munkálkodnak. A néhány óriástámadásnak köszönhetően legtöbben elvesztették itt valamelyik családtagjukat, ha nem többet, így az emberek nem nagyon bíznak a jövőben. Ennek ellenére, és a külvilág közelsége, valamint a kíváncsiság miatt sokan csatlakoznak a Felderítő Egységhez.

[159-140] [139-120] [119-100] [99-80] [79-60] [59-40] [39-20] [19-1]

Nano	Előzmény | 2014.07.29. 21:03 - #39

Furán reagálhatok, csak ne érezze azt, hogy undorodok tőle vagy valami hasonló. Abba egyenesen beleőrülnék, és megoldani se tudnám csak akkor ha lesmárolom. Ez vicces, máris milyen megoldásokon jár az eszem... mert mintha a beszédből nem értene. Ahogy felhozta , hogy mikor visznek ki minket azonnal megkönnyebűltem, majd elfordítottam fejemet és megigazítottam hajamat, beletúrva fehér fürtjeimbe.  - nem tudom... Viszont nem ártana már mert halálra unom magam a falak mögött. Felderítő vagyok nem vegetáló... Morogtam , majd rá tekintettem és elmosolyodtam kedvesen, ez a mosoly 2 másodpercig tartott míg le nem esett, hogy ilyen mosolyt utoljára az anyámnak engedtem meg halála elött. Mióta mosolygok én eggyátalán bárkire is.... kezdek végleg kifordúlni önmagamból .

Neko-chan

Előzmény | 2014.07.29. 17:04 - #38

Még épp, hogy éreztem, hogy kirázza a hideg így inkább úgy voltam vele, hogy nem érek hozzá többször maximum ha muszáj.Szegény tényleg nagyon zavarban van.Na most mit csináljak.Egy ideig csak nézett majd haloványan elmosolyodott és egyik kezét a fejemre téve borzolta össze a hajam mire ismét csak elmosolyodtam majd miután elvette a kezét kicsit megráztam a fejem ,hogy helyreálljon a hajam.Azt mondta nincs mit mire ismét boldog mosoly jelent meg az arcomon és inkább, hogy befejezzem ezt a nagy mosolygást beharaptam az alsó ajkam. -Kíváncsi vagyok rá, hogy mikor visznek ki minket először.-mondtam miközben lelkesen pillantottam rá.

Nano	Előzmény | 2014.07.29. 16:55 - #37

Ahoyg végighúzta a kezét a hátamon teljesen kirázott a hideg és amikor rám mosolyodott elégedetten, azonnal úgy éreztem, hogy ott végem van! Az arcom lángolt, az őszinte mosolyától és már azon csodálkoztam, hogy nem ájultam el vagy nem füstöl a fülem vagy valami ilyesmi.  Csak néztem rá, majd mire megköszönte csak elmosolyodtam halványan és fejére tettem egyik kezem, majd megborzoltam enyhén haját. - Igazán nincs mit!  Közben azon gondolkotam, hogy mikor lessz végre valami akció mert most még elvagyok de már meg kattanok az unalomtól általánosan.

Neko-chan

Előzmény | 2014.07.29. 16:41 - #36

Pár másodpercig nem csinált semmit végül az egyik kezét a hátamra tette és magához ölelt ettől pedig boldog mosoly húzódott arcomra.A másik kezét a fejemre tette majd végigsimított a hajamon engem pedig egy jó érzés fogott el de ez még annál a nyugodtságnál is jobb volt.Nem tudom, hogy igazából szeret-e vagy sem viszont ez így olyan mint ha szeretne ez pedig egy nagyon jó érzés.A hátamon is végigsimított én pedig észrevétlenül szorítottam az ölelésen.A szemem pedig lehunytam.Azt mondta, hogy nem baj ha ettől jobban érzem magam.Viszont talán jobb lenne ha elengedném már attól is pirult, hogy ránéztem most lehet, hogy vörös a feje.Erre csak halk nyugodt sóhaj hagyta el a számat. -Na jó, köszönöm ez most tényleg jól esett.-mondtam miközben kicsit elhúzódtam tőle de a két kezem még mindig a hátán volt.Ahogy sejtettem pirult így lassan és finoman végigsimítva a hátán engedtem el őt majd aranyosan és boldogan rámosolyogtam.Ezzel pedig vissza is tért a jó kedvem.

Nano	Előzmény | 2014.07.29. 16:27 - #35

Ahoyg oda lépett hozzám és ahogy átkarolt , majd homlokát nekem döntötte, azonnal elvörösdtem akár a rák.  Most mi a jó fenét csináljak? Karoljam át és mondjam neki, hogy semmi baj meg ilyenek? Ha ellököm akkor megbántom, de ha így folytatja gondok lesznek övön alúl!  Tanácstalan voltam mégis amellet döntöttem, hogy átkarolom és magamhoz ölelve a fejére teszem kezemet. Haloványan elmosolyodtam és végig simítottam haját, míg másik kezemmel a hátát simítottam meg. -Semmi baj! Ha ettől jobban érzed magad!  Fejemet oldalra fordítottam és egyre lehetett látni rajtam , hogy hihetetlenűl zavarban érzem magam.

Neko-chan :3

Előzmény | 2014.07.29. 16:17 - #34

Most már tényleg visszakéne zökkennem az eredeti énembe...Vagy inkább legyek önmagam?Hát az lenne a helyes de vala, hogy nem megy nem tudom sokkal jobb így.Még a végén megszeretek valakit vagy valakiket és abból csak a baj lenne.Mikor megpöckölte a homlokom ránéztem az az megint a szemébe néztem kicsit megint elpirult de még is komor volt az arckifejezése így egész aranyos.Arra amit mondott csak halovány mosoly jelent meg szám szegletében.Na jó összeszedem magam.Már csak egy ölelést szeretnék és már is jó lesz.Erre csak sóhajtottam egyet majd kicsit közelebb léptem hozzá és átöleltem a homlokom pedig a mellkasának döntöttem. -Bocsánat csak ez most kellett.-mondtam halkan.Remélem nem fog ezért megharagudni.

Nano	Előzmény | 2014.07.29. 15:59 - #33

Ahogy felnézett rám azonnal görcsbe rándúlt a gyomrom és valahogy rettenetesen furán éreztem magam. De az eddigiekkel ellentétben ez tudtam milyen érzés, " én vagyok a hibás mindenért ? ".  Ahogy válaszolt leginkább csak bíztattam volan és nyögtem volna neki a sokásos " nekem mindent elmondhatsz " szöveget, de nem vagyok egy bizalmas kapcsolatban és még csak nem is ismerjük annyira egymást, szóval, ez felejtős.  Majd mikor említette, hogy szánalmasnak tartja magát, azonnal előjött bennem némi ellenszenv és legszivesebben kiosztottam volna. Viszont ez ennek nem a megfelelő alkalom tehát ez is felejtős volt. Mindössze csak megpöcköltem a homlokát enyhe pirrel arcomon, komor kifejezéssel. - Nem vagy szánalmas... az a szánalmas aki nem tud sírni!  Ahogy néztem rá, egyre csak azokat a varászlatos szemeket figyeltem és még inkább éreztem magamon, hogy kezdek nagyon kifordúlni önmagamból.

Neko-chan :3

Előzmény | 2014.07.29. 15:24 - #32

Megfogta a vállam majd oldalról az arcomhoz hajolt.Még jó, hogy odalóg a hajam és így nem láthatja, hogy milyen szánalmas állapotban vagyok bár gondolom már ő is rájött, hogy sírtam.Úgy tűnt ő is rájött arra, hogy én éppenséggel érzelmileg a lehető leggyengébb állapotomban vagyok..kicsit még le is blokkolt bár azok után, hogy eddig milyen rideg és komoly voltam...alig látszódott bármilyen érzelem is az arcomon de ami látszódott az is csak pár másodperc erejéig így meg, hogy egyértelműen látszik, hogy szomorú,elveszett és elég tanácstalan vagyok és ezt ki is mutatom...komolyan szánalmas vagyok.Felém fordult majd a két kezét a vállamra rakta és maga felé fordítva nézett rám de én csak lehajtott fejjel próbáltam észhez térni.Megkérdezte, hogy mi történt...de azt mondta, hogy Cassidy-chan ezzel pedig kicsit meglepett.Végül mikor már elmúlt a sírhatnékom bár ahhoz is erő kellett....felemeltem a fejem és a szemébe néztem.Viszont a szemeimből csak úgy sugárzott a szomorúság. -Ez elég kifejtős dolog és nem is szeretnék beszélni róla.-mondtam és most még a hangom is olyan kis gyengének hatott.Végül szomorúan sóhajtottam egyet. -Szánalmas vagyok.-motyogtam miközben lesütöttem a szemem.Nem hiszem el, hogy szeretetet akarok úgy tűnik belül mindig is ilyen kis gyenge voltam.Vagy csak egyszerűen fáj, hogy mindenkit elveszítettem és így tényleg olyan mint ha senki se szeretne, mint ha nem lenne senkim.Már megint rám tör ez a sz*rság, hogy ölelést akarok meg szeretet hiányom van de annyira utálom ezt.

Nano	Előzmény | 2014.07.29. 13:15 - #31

Azon tűnődtem, hogy mit tegyek, látni lehetett a lányon, hogy próbálja takargatni magát és totálisan tanácstalan. Lehet, hogy az lett volna a legjobb ha sarkonfordulok és otthagyom, de valamilyen elgondolásból mégis odaléptem hozzá és megfogva a vállát behajoltam mögüle az arcához, hogy jobban lássam.  - Valami... Ahogy megbizonyosodtam róla, hogy Cassidy tényleg az egereket itatja nagyranyíltak szemeim és egy pillanatra leblokkoltam. Azonnal azon járt az eszem, hogy ezt én tehettem vele, hogy ilyen ellenszenvesen viselkedtem vele.  Azonnal elé fordúltam és a két vállát megfogva néztema  lehajtott könnyes arcát ahogy próbálja titkolni a már rég nyilvánvalót. - Mi történt Cassidy-Chan?  Stop, miért Chan-ozom? ... Most biztos azt fogja hinni, hogy olyan vagyok mint Nanoline és mindenkire rákattanok mint valami fanatikus őrült. Röhely...  Ennek ellenére továbbra is aggódóan tekintettem rá és próbáltak szemeit fürkészni szemeimmel, hogy végre rámnézzen.

Neko-chan :3

Előzmény | 2014.07.29. 10:38 - #30

Ahj de most tényleg én miért vagyok még életben?...Muszáj lesz visszavennem azt az érzelemmentes arcot.Ne, hogy már összetörjek itt..Erre hirtelen meghallom, hogy valaki a nevemen szólít.Erre kicsit megremegtem majd igyekeztem elfojtani a sírást viszont így meg a gombóc akart megfojtani engem mely a torkomban keletkezett. -Tessék?-kérdeztem rá de meg nem fordultam már csak az kéne, hogy bárki is lásson így.Nem lehet még a végén azt hiszik, hogy én ilyen kis gyengécske vagyok.Azt hiszem most kéne lelépnem de hova mennék?Úgy tűnik sehol sem lehetek egyedül.Mindenhol van valaki...Azt hiszem az előbb Raine-san szólalt meg mert a hangja leginkább az övéhez hasonlított de még is más volt mint ha szomorú lenne.Marha gyorsan össze kell kapnom magam.

Nano	Előzmény | 2014.07.28. 22:29 - #29

Hírtelen legurottam a fáról, kezemmel kapaszkodva a vastag ágba, majd egyetl lendülve a földre érekeztem. Landoláskor térdemet egy kicsit behajlítottam, majd kiegyenesedtem oldalra tekintve miközben karom meglendűlt testem melett. Inkább kimegyek az erdőből, még egy találkozást biztosan nem bírnék ki a mai nap. Azzal indúltam, majd ahogy sétáltam mégis Cassidynél keveredtem ki. Épp elkaptam az érzékeny pillanatot amikor a lány könnybelábadt szemeit törölgette a fák között. Végignéztem a szívszorító jelenetet ahogy egy gyönyörű lány könnyeivel küszködve keresi a vígaszt gondolataiban. Meglepedtségemben hírtelen megszólaltam, habár halkan akartam de mégsem sikerűlt olyan csendben. - Cassidy?! Egy pillanatra elgondolkodtam azon, hogy valyon én lennék az aki így megbántotta. Végigfutott bennem a kellmetlen aggódó érzés és legszivesebben oda mentem volna hozzá,

Neko-chan :3

Előzmény | 2014.07.28. 20:48 - #28

Cassidy Scott: Amikor a fiu hirtelen eluvoltotte magat megijedtem es igy kibillenve az egyensulyombol lecsusztam a farol de meg epp, hogy elkaptam a kezemmel az agat igy mar ovatosan elengedve ertem foldet.Sohajtottam egyet es inkabb oda altam a fa torzsehez neki dontve a fejem.Mar megint azon jart az eszem, hogy ha nincs senkim akkor en miert elek?Meg kene halnom?Talan mindenki szamara az lenne a legjobb.Vegul mar meg is konnyeztem es legordult egy konnycsepp az arcomon. -O a rohadt eletbe.- morrantam fel halkan es mar le is toroltem azt a konnycseppet.Ne, hogy mar most gyenguljek le ennyire.Barmikor vege lehet ennek a bekenek ha betornek az oriasok,Mit csinalok majd?Hagyom, hogy szepen megegyenek vagy mi a fene?Lekene nyugodnom lehet visszamegyek Nano-chanhoz egy olelesert es akkor mar is jobban leszek.Csak egy kis szeretetre van szuksegem...Erezni akarom, hogy valaki elfogad ugy ahogy vagyok.Azutan mar sokkal jobban leszek.Majd egyszer talan vegleg eldobom ezt az erzelemmentes kulsom es onmagam leszek...De most nem gyengulhetek le.

Nano	Előzmény | 2014.07.28. 20:30 - #27

Végignéztem résnyire nyitott szemeimmel ahogy Cassidy elsétál a látótávolságomon belűl, majd elpifúltam oldalra fordított fejjel. Ez a nő szerintem követ.... full komolyan érzem, hogy kínozni akar és mibe , hogy a következő pillanatban amikor kinyitom a szemeimet már megint látni fogom őt. Őt és azt a gyönyörű szempárját a vörös.... Hírtelen nagyra nyíltak szemeim és elordítottam magam, ökölbe szorított kézzel ele vágva a fába. - FUCK!!!!  A következő pillanatban már fejemet fogtam begörnyedve és kétségbeesetten néztem le.  Mi a jó büdos francot csináljak? Ez nem mehet így tovább!

Neko-chan :3

Előzmény | 2014.07.28. 20:17 - #26

Csak mentem és mentem közben arcomon egyre szomorúbb mosoly jelent meg.Lassan odaértem ahhoz a 10-20 fához amik egymás mellett voltak.Bementem ám valahol a közepén megláttam Rainet mire kikerekedtek a szemeim.Jajj ne már sehol se lehetek egyedül?Erre a gondolatra már el is fordultam jobbra és vagy 10 méteres körzetben elkerültem a fiút ám ebben a hatalmas csendben talán még a levegő vételem is hallhatta.Már szinte kiértem a fák közül de még mindig volt 3-4 előttem.Erre az egyikre szépen felmásztam majd leültem az egyik jó vastag ágára a hátam pedig a fa törzsének döntöttem.Körülbelül 2 méterre lehettem a földtől.Lehunytam a szemem de még mindig nem tudtam érzéstelen arcot vágni.Ajj hiányoznak a barátaim,a szüleim és a testvéreim.Miért kellett meghalnia mindenkinek?Én miért nem haltam meg?Helyette itt kell szenvednem?Ez nem jó marhára nem jó.Már azt se tudom, hogy bosszút állni lenne jobb vagy csak belevetni magam a halálba?Közben egyre szomorúbb arcot vágtam.Na most meg már kéne valaki...Mikor is beszéltem valakivel normálisan?Úgy, hogy kimutattam az érzelmeimet hm 3-4 éve?Jó régen.Na és mikor kaptam utoljára ölelést?Vagy mikor öleltem meg én bárkit?Hát az is évekkel ezelőtt vol.Hiányzik az érzés...Hiányzik, hogy valaki szeressen és, hogy én szeressek másokat.....Na remek...Most érzem csak igazán gyengének magam.Ezeket a gondolatokat marha gyorsan ki kell vernem a fejemből.

Nano	Előzmény | 2014.07.28. 20:05 - #25

Végignéztem, ahogy Cassidy-ben lejátszódik egy belviszály, majd ahogy elindúlt a fás terület felé. Valyon most magára kéne hagynom? Raine úgyis arra ment... lehet még találkoznak is. Ami jelenesetben nem tenne rosszat a kapcsolatuknak hisz Cassy nem tudja mit csináljon Raine-val , Raine meg nem tudja eldönteni, hogy mi baja lehet. Ha kettesben maradnak lehet mindkettőnek leesik valami a kis fejében. Azzal a gondolattal elvigyordtam halvány pirrel arcomon, majd összefontam két karomat és néztem a vörös hajú lány után. Sóhajtottam eggyet fáradtan miközben azzal a gondolattal játszottam, hogy megfújok egy felszerelést és kimegyek egy kicsit a falon kívűlre.  Bár így jobban belegondolva ha rajtakapnak elveszíthetem az állásomat és még börtönbe is zárhatnak lopás vádjával. Emelett felelőtlennek is fognak tartani, mivel csak úgy " játékból" megfújtam egy felszerelést. Megborzoltam hófehér hajamat, majd a fás területre tekintettem és inkább amellet döntöttem, hogy kialszom a hülyeséget a fejemből. Ezzel a gondolattal besétáltam a fák közé, majd felmászva az egyik fára egy vastagabb ágra leüllve tarkóra tett kézzel hátradőltem és lehunytam a szememet.

Szandra,Neko-chan

Előzmény | 2014.07.28. 19:37 - #24

Elégedetten elmosolyodott és megfogott a hajamból egy tincset és az orrom alá dugta mire haloványan elmosolyodtam. -Jó de...Vagy is igazából nincs de.-ahj nem szabad ilyen baromságokat gondolom.Na és ha rosszul esik neki?Mit csináljak vele majd megkeményedik legalább.Eleresztette a hajam majd ismét csípőre tette a kezét. -Akkor most békén hagyjuk?-kérdeztem rá közben pedig próbáltam visszavenni az eredeti arckifejezésem de vala, hogy ez se jött össze.Erre csak fogtam magam és leültem a földre.De aztán mikor rájöttem, hogy mit is csinálok rögtön felpattantam.Nekem mi a jó Isten bajom van?Hát nem most mondtam meg magamnak, hogy nem érdekel mi lesz Raine-sannal?Akkor most....úgy érzem túl sokáig nyomtam le a kedves,segítőkész jó énemet..De nem jöhet vissza.Most nem, nem gyengülhetek le amúgy is ő csak egy fiú a sok közül nem számít.Nekem nem kellenek barátok.Nincs szükségem gyengepontokra.Most nagyon úgy érzem, hogy egy kis magány kéne ahhoz, hogy helyre rázódjak.Erre a gondolatra a lányra rá se nézve elindultam valamerre.Már egészen elfelejtettem, hogy Nano-chan is ott van.Csak mentem előre.A távolban láttam egy részt ahol volt néhány fa majd ott el leszek egyedül.

Nano	Előzmény | 2014.07.28. 19:23 - #23

Pillogva néztem rá miközben figyeltem ahogy egyre kezd valami új viselkedés kibújni a komor és egyhangú maszk alól. Elégedett elmoslyodtam , majd megfogtam a hajának egy tincsét és oda dugtam az orra alá. - Megnyugszik magától és hozzá szokik a jelenlétedhez. Ha bepróbálkozik akkor pedig elutasítod. Ilyen egyszerű a képlet... Elvigyorodtam mikötben kitoltam mellkasomat és eleresztve a lány hajtincsét csípőre tettem kezem és néztem rá nagy szemekkel.   Igazából hasonló reagcióra számítottam de sebaj, legalább tudja, hogy nem vele van a probléma. Hogy hova mehetett ez a félnótás... azt pedig nem tudom egyátalán. Mondjuk megértem, de ha így folytatja a féltve örzött érzelmeit nélkülem is felfedik.   Ahogy próbáltam kiverni a fejemből Cassidy-t rögtön eszembe jutottak az óriésok. Nos ez jó elterelőnek bizonyúlt hiszen két egymást ütő dologról van szó.   Jó lenne ha kivinnének már felderítésre, lassan nem bírom a bezártságot. Amióta újra feltűntek azok a szemetek minden felborúlt és senki se tudja honnan jönnek. Valyon egykor mind emberek voltak és megátkozták őket ? Hehh de én nem vagyok babonás... nem tudom hogy juthatott ilyen az eszembe.  Csak egyszerűen ki kéne jutnom és elszórakozni egy kicsit a dögökkel, akkor talán a helyére zökkenthetném a fejemet.

Szandra,Neko-chan

Előzmény | 2014.07.28. 19:08 - #22

Kedvesen elmosolyodott majd haloványan elpirult és miután sóhajtott egyet majd a kezét a csípőjére tette és felém fordult belekezdett valamibe ami jó hosszú volt..A hajam?Na akkor majd átfestetem, hogy ne legyenek ilyen problémái se neki se nekem.Ühüm értem érett , felnőtt hő vagyok aki vonzza őt és már a kiképzésen is így nézett volna?Jaj ne.Nem lehet.Nem tetszhetek neki az nem jó mert ha nekem ő nem tetszik akkor megbántom de ha meg nekem is tetszik ő akkor meg gyengepont lesz nekem.Na ez nem lehet. -Öm és mi lenne ha átfestetném a hajam?-kérdeztem rá nagy szemekkel.Persze nem úgy értettem, hogy utálom Raine-sant csak egyszerűen nem akarok ilyen felesleges érzelmeket.Főleg nem így, hogy bármikor elveszíthetem. -Nem lenne jobb ha most inkább egyedül hagynánk egy kis időre és helyre rakná a dolgokat az agyában?Majd esetleg átfestem a hajam szőkére és akkor beszélek vele....Nyaaa de a vörös hajam nem adom.-mondtam miközben megfogtam egyik hosszú fürtöm és végigsimítottam rajta.Aztán csak sóhajtottam egyet. -Most akkor mi legyen?-kérdeztem és tanácstalanul néztem rá.

Nano	Előzmény | 2014.07.28. 18:50 - #21

Ahogy feltette Cassy a kérdést elmoslyodtam kedvesen és halványan elpirúltam. Sóhajtottam eggyet, majd csípőre tettem kezemet és Cassy felé fordúltam és belekezdtem mondandómba.    - Tudod a legkevésbé sem! A hajad üldözte el ... Raine gyengéje a vörös fürtjeid! Hozzáteszem eddig még nem volt barátnője és 20 évesen szűz ... természetes, hogy nem bír magával a jelenlétedben! Emelett érett felnött nő vagy és vonzod... Elárulom, hogy már a kiképzésen is ilyen szemekkel nézett rád. Még azt is meg merem kockáztatni, hogy azt se tudja mit gondoljon a saját helyzetéről! Tehát ne aggódj... és amúgyis talán jobb lenne ha velem jönnél mivel ha vele vagy akkor hozzád fog szokni!    Hírtelen kinyílt a csipogóm és annyit beszéltem, hogy a végére olyan szomjas lettem, hogy kiidtam volna a folyót is.   Ahogy sétáltam időnként vissza-vissza tekintgettem, valahol abban reménykedtem, hogy követni fog Cassidy de mégis bennem volt hogy ne tegye... azt se tudtam eldönteni, hogy mit akarok valójában. És amit pláne nem tudok eldönteni az az, hogy miért reagálom le így őt. Az tény, hogy vonzó és a vörös hajai gyönyörűek..MIÓTA FOGLALKOZOM ÉN A NŐKKEL?!    Egyre inkább a gondolataimba kavarodtam amikor hírtelen megálltam és beugrott egy szó amit még Nanoline mondott nekem a kiképzésen. Rajtakapott, hogy bámulom Caddidy-t az ebédlőben és azt mondta, hogy ... szerelem?!    - Ez totálisan nem normális...   Motyogtam magamban fejemet fogva és néztem a földet nagyokat sóhajtva.

Szandra

Előzmény | 2014.07.28. 18:47 - #20

-Igen én voltam az.-mosolyogtam rá miközben megvakargattam a tarkómat és haloványan elpirultam.Na igen furcsa volt, hogy becézett a tábornok bár nem tudom lehet, hogy titokban én voltam a kis kedvence. -Csak sétálgatok élvezem, hogy jelenleg ilyen békés ez a hely.-válaszoltam mikor meglátta a kulcsom kicsit komolyabban néztem rá. -Nem, nem a lakás kulcsom.Csak egy egyszerű kulcs.-mosolyogtam rá majd mikor a kezébe vette nagyon kicsit kikerekedtek a szemim és ahogy közelebb húzta magához én is arra kényszerültem, hogy közelebb hajoljak így elpirultan néztem félre.Végül elengedte a kulcsot és rögtön hátralépett így észrevétlenül fújtam ki a levegőt majd felé vetettem a tekintetem. -Miért érdekel ennyire?Semmi különös nincs benne csak egy sima kulcs.-mosolygom rá de tekintettem kicsit kérdő.Lesheti, hogy én ezt levegyem.Jelenleg nagyon is féltem ezt a kulcsot főleg, hogy nem tudom, hogy mit nyit.

[159-140] [139-120] [119-100] [99-80] [79-60] [59-40] [39-20] [19-1]